Economist: Zűrös helyzetben a kárpátaljai magyarok, mert az anyaország Oroszországot támogatja
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
Az orosz elnök gyermekjogi biztosára is elfogatóparancsot adtak ki.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
A típus kulcsszerephez juthat, ha az ukránok támadásba lendülnek.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
Joe Biden amerikai elnök szerint jól döntött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Közös hadgyakorlatot tartott az Arab-tengeren Oroszország, Irán és Kína - jelentette be szombaton a moszkvai védelmi minisztérium.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején aláírta azt a visszamenőleges hatályú rendeletet, amely szerint az Ukrajna ellen vívott háborúban meghalt orosz katonák családjai mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeget kapnak, sokan kimaradtak a kárpótlásból. Így akadnak, akiknek legfeljebb néhány rúd kolbásszal és egy szőrmekabát ígéretével kell beérniük.
Olaf Scholz német kancellár egy tokiói sajtótájékoztatón foglalt állást a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság pénteki bejelentésével kapcsolatban.
A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.
De az önkéntesek és zsoldosok „hiteltelenítését” is hét év szabadságvesztéssel büntethetik.
Szerinte „ennek pont annyi értelme van, mint a hágainak Putyin ellen”.
Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Az orosz elnök úgy utazza körbe Ukrajnát, hogy közben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene.
10 év alatt fél-egymilliárd eurót kell mozgósítani. De ki fizet?